Infrahang-kutatás

2017 májusában kezdte meg működését Magyarország első infrahangállomása a Mátrában, Piszkés-tetőn, a GGI Kövesigethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium fenntartásában.

Az állomás az emberi fül számára nem hallható alacsonyfrekvenciás (f < 20 Hz) akusztikus hullámokat, infrahangokat érzékeli. Infrahangot számos természetes és mesterséges forrás képes kelteni, például vulkánkitörések, meteorok, zivatarok, az óceán hullámzása, robbantások, rakétakilövések, repülőgépek.... Az infrahang érdekességét az adja, hogy egy erősebb jel a légkörben nagyon nagy távolságot is képes megtenni, a forrástól akár több ezer kilométerre is érzékelhető. A légköri infrahangok megfigyelésének számos tudományos és gyakorlati felhasználási területe van. Az infrahangforrások megfigyelésén túl (pl. robbantások észlelése, vulkáni tevékenység távoli megfigyelése) hasonlóan ahhoz, ahogyan a földrengéshullámok “átvilágítják” a Föld belső szerkezetét, az infrahanghullámok a légkör szerkezetének tanulmányozására is alkalmasak. Az infrahangkutatás egy világviszonylatban is fiatalnak tekinthető tudományág. Bár a tudományág születése a 20. század elejére tehető, valódi jelentőséget az Átfogó Atomcsendegyezmény (1996) révén kapott. Az Egyezmény ellenőrzésére egy világméretű megfigyelőhálózatot (IMS) hoztak létre, amely 3 másik technológia mellett 60 infrahangállomást is tartalmaz a nukleáris robbantások detektálására. Az elmúlt két évtizedben az IMS-állomásokon kívül számos kisebb, tudományos célú infrahangállomás létesült világszerte, a légköri infrahangok tudománya pedig fontos tudományággá nőtte ki magát. Európában az infrahanggal foglalkozó kutatókat az Atmospheric dynamics Research InfraStructure in Europe (ARISE) projekt fogja össze, amelynek célja a légkör nagyfelbontású modellezése különböző technológiák integrálásával. Intézetünk 2016-ban csatlakozott a projekthez. Egy évvel a piszkés-tetői állomás telepítése után munkatársaink kezdeményezésére megalakult a Közép- és Kelet-Európai Infrahaghálózat (Central and Eastern European Infrasound Network, CEEIN), amely a magyarországi állomás mellett 3 román, 2 cseh és egy a közeljövőben telepítésre kerülő osztrák állomást foglal magába. A piszkés-tetői állomás egy közepes méretű (250 m apertúrájú), 4 mikrobarométerből álló rendszer álló rendszer, amely regionális (1-2000 km-en belüli) események észlelésére optimális. Az első év észlelései között szerepel számos hazai bányarobbantás, viharok, bolidák és az Atlanti-óceán hullámzása által generált ún. mikrobaromok. Munkatársaink első célja az új technológiával a hazai bányarobbantások megfigyelése, és azok elkülönítése a természetes földrengésektől, szeizmikus és infrahangadatok együttes értelmezésével.